HungarianMagyarRomanianRoEnglish (UK)

IMAGE GALLERY

FALUNAPOK 2016

VIRÁGOK BODOKON

SCHENGEN II.

INFO

Numarul unic pentru
apeluri de urgenta este 112

 112

Facebook Like Box

Măsuri de mediu și climă

  Bodok története

1332-ben Buduk néven említette először oklevél. A falu már a 14. század első felében egyházas hely volt, székely lakossággal.

1495-ben Bodog, 1508-ban és 1614-ben Bodok néven írták.

1440 előtt a Bodoki család birtoka volt. Ekkor említették a Bodoki családból Bodoki Lászlót, Bodoki Jánost, valamint Bodoki Györgyöt, akit a fehérvári egyház kántoraként említett egy oklevél, Valamint Bodoki Tamást, és a Szent Kereszt oltár igazgatóját Tamás magistert, aki később kanonok lett: neve Szentkereszti néven is ismert volt.

1495-ben Bodogi Cserjék Antalné, néhai Szentgyörgyi Balázs leánya Márta osztozott meg Szentgyörgyi Balázs birtokán.

1597-ben itt élt Mikó Miklós emlékíró, Bethlen Gábor fejedelem titkára. (Ṫ 1668)

1910-ben a falunak 919, zömmel magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 1332 lakosából 1275 magyar és 57 román volt.

 

Sepsibodok címere

Látnivalók

- Református, védőfallal körülvett vártemploma 15. századi, 1651-ben átépítették. Tornyát a 19. században újjá kellett építeni. Erődfalai félkörívben állnak, hiányzó részét az 1920-as években bontották le, köveit az iskola építéséhez használták fel.

- A Bodoki-havasnak az Olt völgye felé kiugró fokán láthatók Kincsás várának terjedelmes maradványai. Nevét annak a hitnek köszönheti, hogy területén elásott kincseket sejtettek. Eredete, sorsa ismeretlen, de valószínűleg a középkorban menedékhelynek épült.

-Lejjebb a patak mentén kapu alakú gerincen Leányka-vár sáncai látszanak.

-A falu nevezetes borvízéről (Salus-forrás) – melyet palackoznak is – és gyógyfürdőjéről.

Bodoki havas

A Bodoki havast az Olt és a Feketeügy völgye, lapálya zárja közre. A hegycsúcsok méreteik szerint a következők a Kömöge 1241m, majd utána a Henter mezeje 1213m, és a Bodoki csúcs (1194m). A hegység tetéjén tavasszal nagy vonzerővel rendelkezik a hóvirágmezők jelenléte mely ritkaságnak számít.

A Bodokról felvezető erdei úton a Talamér patak mentén a falutól 4 km-re megtekinthetjük az ugynevezett "Kövest" ahol a patak folyása egy olyan részt alkított ki, mely egy macskaköves útra hasonlít, szélén egy kis medencét kialakítva. A hegység mellékgerincén, Besenyő-patak völgyétől kelet irányába megtalalhatjuk a kiemelkedő Emberhányás nevű csúcsot melyhez hasonló kisebb magaslatokat találunk. A természeti látványosságok a hegyvonulat tetejéről vagyis gerincen végighaladva és az ott kiemelkedő csúcsokról tiszta időben lehet latni az egész Háromszéki medencét, és az őt közrezáró hegységeket.

Bodoki ásványvizek

A községben több szénsavas és szénsavmenes forrás található, melyek gyógyhatásuk miatt számítanak vonzó tényezőknek. Érrendszeri, mozgásszervi, nőgyógyászati problémákra számítanak gyógymódként. Bodokon hét forrást említek meg melyből hármat palackoznak Bodoc Matild néven, ezek a források a Lenke-, Vilma-, és Matild-. A borvízforrás első bérlője egy György József nevű vállalkozó volt, aki Matild nevű menyasszonyáról nevezte el a borvizet. A szájhagyomány szerint György József maga népszerusítette és tette híressé külfoldon is a "Matild"-vizet. A népi emlékezet tudni véli, hogy Bécsben jártában, előkelő éttermekben az ebédje mellé fogyasztott nemes borokba a batyujában magával hozott ásványvízbol is töltött, majd megkóstoltatta a gyöngyöző bort a pincérekkel. Azok pedig - miután megízlelték - a legtöbbször fennhangon dicsérték a személyzet és a vendégek előtt a furfangos székely csodás találmányát, a tulajdonost is meggyőzve emígy, hogy érdemes a vállalkozóval nagyobb tételre szállítási szerződést kötnie. A "Matild" borvíz népszerusége egyre nőt, rövid idő alatt meghódította Európát, sőt a tengeren túlra is eljutott, miután bizonyossá vált, hogy kötött szénsavtartalma lehetővé teszi a tengeri szállítást.

Várak

A térségben álló várat nem találhatunk csak várromokat, melyek építésének kora pontosan nem mondható meg. Megemlítem a létezett várakat melyek a Kincsás vára, Herecz-vára, Leánykavára és a Pincevár. Az Olt bal partján elhelyezkedő várak azaz a Kincsás, Herecz és a Leánykavára környékét régészeti rezervátumnak nyilvánítottak.

Bodokon található a Kincsás vára, Melynek régiségét illetve 1950-ben régészeti kutatások nyomán feltárták a vár kőfalát, vaskori kerámia-töredék és középkori kard elő amelyek alapján korát a középkorra tehetjük. Régen a vár alá boltikus alagút ment be mely a várnak titkos földalatti kijárata volt. A „Kincsás" nevet a későbbiekben kapta eredeti nevét nem tudni. A kincsás név a nép által jött létre, mely az itteni kincskutatásokból eredhet, néphit szerint itt rengetek kics volt elásva melyet később a magyarországiak hordtak el. A várhoz turistaösvény vezet piros kör – jelzéssel Oltszemről, Bodokot is érintve.

A Herecz-vára más néven Mikó-vár Oltszem határában találhatóak romjai, 1827 -ben gróf Mikó Miklós lebontatta a kövekből építette kastélyát. Oltszem és Málnás régebbi kőházai mind ezen vár apalanyagaiból készültek. A mondák szerint a várat óriások építették és lakták akik pár lépéssel a hegyláncolatban lévő Kincsáshoz értek. A hagyomány szerint az itt lakott hatalmas hős hatalma alá tartozott 9 falu: Oltszem, Bodok, Zoltán, Étfalva, Martonos, Fotos, Gidófalva, Angyalos és Besenyő. Ez az óriás hős nem lehetett más mint a Mikó család valamelyik őse mivel a család már a 14. században itt volt a térségben, és akár innen is eredhet a „Mikó-vára" elnevezés.

Leánykavára Oltszemtől északkeletre, az Olt bal partján emelkedik, a Bodoki hegység egyik hegyhátán. A mondák szerint Kincsás és Herecz-várának nagyon szép leányaik voltak, és mivelhogy féltették, ezt a várat nekük építették, és ide rejtették el őket. Egy összekötő út volt a Kincsással, melyet „Hintó-útjá"-nak neveztek, turistajelzéssel ma is lejárható. Hagyomány szerint a várat a Herecz vagy Mikó várával egy alagút kötötte össze – ezen jártak haza a lányok látogatni a szülőköt.

A Pince-vár a Zalán fölötti 851 méter magas hegytetőn helyezkedett el. A régészek szerint a feudális kor várai közé tartozott. Tárgyi emlékeket az ásatások során nem találtak, a szájhagyomány azt véli hogy a várból alagút vezetett be a faluba.

 

Szórakozás: minden év júniusában Bodokon tartják meg a Cantata nevű egyházzenei kórustalálkozókat.

 

Szállás: a Dimény vendégháznál. Tel: 0267 – 353 505.

Turistaösvények: piros pont mentén juthatunk el Leánykavárhoz, sárga pont mentén Kincsásra ( 1 illetve 2 órai járóút).

Tudta-e, hogy Oltszemet Kovászna megye madárbarát-falujának minősítette a környezetvédelmi minisztérium? Az ornitológusok szerint Oltfej vidékén, ennek a falunak a határában él a haris. Ezt ábrázolják a település bejáratainál felállított szép faragott falutáblák és a központban álló jelképes madáretetők.

 

Polgármester: Fodor István; Tel/fax: +40-267-353432.

Postai irányítószám: 527035.

Lakosság: 2503 fő (2002).

Első írásos említés: 1332.

Hozzátartozó falvak: Oltszem, Zalán.

 

 

 

KOSZONTJUK BODOK KOZSEG HIVATALOS HONLAPJAN WEBLAP- BINE ATI VENIT PE PAGINA WEB WEBSITE COMUNA PRIMARIA BODOC WWW.BODOC.RO WELCOME!