HungarianMagyarRomanianRoEnglish (UK)

IMAGE GALLERY

FALUNAPOK 2017

VIRÁGOK BODOKON

SCHENGEN II.

INFO

Numarul unic pentru
apeluri de urgenta este 112

 112

Facebook Like Box

Măsuri de mediu și climă

 

A háromszéki mintafalu

Bodok monográfiája: az élő történelem 

 

image
Nagy érdeklődés övezte a bodoki kismonográfia bemutatóját
A Székelyföld települései című könyvsorozat hetedik köteteként mutatták be a szerzők a Bodokról szóló monográfiát múlt csütörtökön, a helyi református gyülekezeti teremben.

Sokan voltak kíváncsiak a Háromszék Vármegye Kiadó által megjelentetett kiadványra, ami magától értetődik, hiszen a falutörténet a bodoki családok története is. Az igényes, keménykötésű kiadvány tizenkét szerző közös munkája. Roth Levente református lelkész házigazdaként az igehirdetést követően kiemelte, fontosnak tartja, hogy a székely falvakról megjelenik egy-egy kiadvány, hiszen a múlt az, ami minket meghatároz.

A sorozat ötletgazdája, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke elmondta: „Alsócsernáton, Dálnok, Mikóújfalu, Bodos, Zabola és Háromszék honismereti bibliográfiája után napvilágot látott a Bodokról szóló kiadvány is. Székelyföld leírását elsőként 1831-ben egy szászmedgyesi német orvos kezdte meg, később Orbán Balázs nyújtott részletes betekintést elődeinkről, saját történelmünkről monumentális munkája által. Hosszabb szünet után Sepsiszéki Nagy Balázs járta végig fiatal kutatóként, néprajzosként térségünk településeit, és készített részletes leírást, viszont az egyes településekről nem jelent meg komoly munka. Fontosnak tartjuk, hogy forrásfeltárással bízzunk meg történészeket, néprajzosokat, hogy alapkutatásokat végezzenek. Bodok esetében is született korábban résztanulmány, de ilyen átfogó, alaposan dokumentált, tudományos igényű kiadvány nem látott napvilágot.”

Sepsiszéki Nagy Balázs a sorozat egyik szerzőjeként a település jelenét ismerteti a kötetben. Az általa írt Sepsibodok, a háromszéki mintafalu című fejezetben Gróf Mikó Imre ma is aktuális gondolatait idézi: „Az utóbb lefolyt idők terhei súlyosan nehezednek mindnyájunkra, amelyek alatt csak úgy nem roskadunk öszve: ha szoros összetartás, kölcsönös segedelmezés által egymást támogatni mindég és mindenben készek leendünk…” A szerző elmondta, bíznak abban, hogy a későbbiekben városokról is jelenik meg hasonló kiadvány. Figyelnek arra, hogy megyeszinti elosztásban arányosan jelenjenek meg kötetek. „A célunk az, hogy többszerzős munkák szülessenek. A sorozat következő köteteként Zágonról jelenik meg magyar és román kiadvány.”

A Bodok kulturális egyesületeiről, közművelődési mozgalmairól író Tóth Szabolcs Barnabás sorozatszerkesztő felszólalásában a tanulmánykötet tartalmát ismertette. Köllő Zsolt Ágoston többek között a település földrajzi helyzetéről, éghajlatáról, Székely Zsolt a falu régészeti múltjáról, Csáki Árpád a református egyház történetéről és a templomról közöl írást, Márk Attila az unitárius kápolna orgonájáról, Cserei Zoltán a lakosokat megszólaltatva mikrotörténelmet írt, Demeter Lajos a bodoki szabadságharcosokról, Kozma Csaba a helyi oktatástörténetről, Kisgyörgy Zoltán pedig a borvizekről jelentet meg publikációt. Szőcsné Gazda Enikő tanulmányának tárgya a fazekasság, cserép- és téglavetés, míg Both Noémi Zsuzsanna Sepsibodok társadalmi életéről ír.

A rendezvény végén Fodor István polgármester arra kérte a szerzőket, hogy Oltszemnek és Zalánnak is készítsenek hasonló kiadványt. A könyvbemutatót a Máté Izabella által elénekelt bodoki kötődésű ballada tette színesebbé.