HungarianMagyarRomanianRoEnglish (UK)

IMAGE GALLERY

FALUNAPOK 2017

VIRÁGOK BODOKON

SCHENGEN II.

INFO

Numarul unic pentru
apeluri de urgenta este 112

 112

Facebook Like Box

Măsuri de mediu și climă

 

Oltfejben szárba szökkennek az álmok


 
Oltszemi vérvonalú csikók kerültek haza. Albert Levente felvételei
Oltszemi vérvonalú csikók kerültek haza. Albert Levente felvételei
Bodoki Henter Károly-iskola
Bodoki Henter Károly-iskola
Szász István
Szász István
Felépült a zaláni ravatalozó. Szász István e felvétele
Felépült a zaláni ravatalozó. Szász István e felvétele
Bodokon újratermeli magát a múlt, szárba szökkennek az elképzelések. Az Olt-menti nagyközség polgármesterével, Fodor Istvánnal vettük számba, mi történt az elmúlt időszakban.

Felmenőimnek, a Bodoki Hentereknek nyomát keresve vezettek a szálak a magyarországi Gyulára, ahol nemcsak életművüket ismertem meg, hanem sírjukra is virágot helyeztem. A Bodoki Henterek ősei a háromszéki szabadságharc hősei voltak, egy „vízépítő Henter mérnök” – a Bodoki Henter Károly – pedig névadója lett a most felújított központi iskolának. A polgármester sorolja: „Kicseréltük az iskolaépületen a cserépfödémet, a nyílászárókat, a padlózatot, elvégeztük a belső-külső meszelést, festést, a külső szigetelésre pedig hamarosan pályázatot szeretnénk benyújtani. Napelemes felszerelésre pályáztunk a bodoki sportcsarnok és az oltszemi kezelőközpont épületeire azzal a céllal, hogy tűzifát spóroljunk, és nyáron is meleg fürdővizet tudjunk szolgáltatni az azt igénylőknek.” 
Hamarosan napvilágot lát a Háromszék Vármegye Kiadó által megjelentetett Bodok sorozatkötet, amely rögzíti a településhez kapcsolódó emlékeket-eseményeket.
– Sajnos, még nem láttuk a kötetet, november 23-án délután tartjuk helyi bemutatóját. Örvendünk, hogy végre nyomdafesték őrzi a település múltját, s bár írások, cikkek, falufüzet eddig is jelent meg, a szintézis hiánypótló – hangsúlyozta a községvezető. 

Oltszemen
Bizonyára még Oltfejben sem jutott el mindenhova a hír, hogy nem kis kutatómunka révén a községi elöljáró nyomára akadt az oltszemi Mikes-kastély mellett működő egykori Schmutzler-féle lovarda hátasló-vérvonalának, és ennek génbirtokló két sárga kanca csikója már az önkormányzat oltszemi istállójában, megkülönböztetett gondozás mellett ropogtatja a friss szénát.
– Kelemen Attila parlamenti képviselőtől tudtam meg, hogy Magyarországon létezik egy olyan hátasló-vérvonal, amely innen, Oltszemről indult ki, s hogy Füzesgyarmaton találhatóak még ezt hordozó egyedek. Ezekkel az általa kitenyésztett lovakkal versenyzett Emil Schmutz­ler, az oltszemi kastély utolsó örökös-tulajdonosa 1928-ban az amszterdami olimpiai játékokon. Az oltszemi Lobogó nevű fedezőmént 1939-ben a Komárom-Esztergom megyei Kisbérre, a mai magyar lótenyész­tés fellegvárába szállították, ott születtek leszármazottjai, a Lobogó 2, Lobogó 3 és a Rádiházi nevű törzskönyvezettek. 
Nem volt könnyű a vérvonal további követése, de szerencsére élnek ott olyan törzskönyvvezető szakemberek, akik annyi év után is elő tudták venni a törzsvonal egyedeinek fejlapjait, és pontosan meg tudták mutatni, hogy milyen kacskaringós és hosszú volt a faj fedezőmének útja Oltszemtől Füzesgyarmatig. Felette nemes cselekedet volt az, hogy egy, a lovakat szerető magyar vállalkozócsoport a Maxim Bájos és a Fernándo Kedves nevű sárga csikókat megvásárolta és odaadományozta a bodoki köz­ségvezetésnek. Így a vérvonal kacskaringós, érdekes története bő 70 esztendő után visszakanyarodhatott Oltszemre. A polgármesteri hivatal falának egy részén fényképeken és törzslap-másolatokon lehet követni az elmondottakat. Ezek láttán-hallatán már e sorok írójának sem lehetetlen elképzelni, miként lesz az oltszemi fundus a háromszéki lovasversenyek egyik majdani központja, az önkormányzat terveiben ugyanis szerepel az Olt lankáján álló kezelőközpont övezetében egy nemzetközi előírásoknak megfelelő lovaspálya megépítése. 

 

Zalánban
A bodoki önkormányzat minden település lakói számára kis falufüzetben rögzítette, hogy milyen ígéretet tett a tavaly, illetve mi és mennyi valósult meg abból, mennyit költött a faluháza az adófizetők pénzéből, s mennyivel kellett azt valamilyen forrásból pótolni. Így derült ki, hogy a 640 lelket számláló Zalánban elkészült a rég óhajtott alszegi híd, egy új ravatalozóház, de az is, hogy a bürokrácia miatt késik a bekötőút építése és aszfaltozása, versenytárgyalás előtt állnak ugyan, de kora tavasz előtt nem foghatnak neki. 
– A ravatalozót az AT-studio tervei alapján, megspórolt saját pénzünkből építettük fel Zalánban rekordidő alatt – részletezte Fodor István –, a területet pedig a műemlék templommal szemben a helybeli református egyházközség biztosította. A kivitelező háromszéki cég volt. A gondok-bajok nálunk is újratermelik magukat. Zalánban támfalat és még egy hidat kell építenünk a Suta felé, rendezni kell az iskola környékén a területet. Tulajdonképpen hamarabb akartunk ravatalozót építtetni Oltszemen, mivel a halottas menetet ki akartuk iktatni a falun áthaladó útról, de ott bonyolultabb volt a terület tulajdonjogának véglegesítése, megkésett a református egyházközség, így kerülte meg a szekér a lovat, s megépült az Zalánban. 
Zalánnál maradva el kell mondanunk, hogy Gocsmán Sándor református lelkipásztor nyugalomba vonulása után Szász Istvánt hívta meg és választotta meg egyhangúlag az 510 lelkes gyülekezet. A fiatal családos lelkész a Brassó megyei Kóbor szórványában szolgált három évig, majd Bitára került, ahol folytatta a kultúrház munkálatai, kicserélték a nyílászárókat, villanymeghajtásra szerelték a harangokat, borvízkutat építettek, dalcsoportot szervezett, és beszolgált a szacsvai gyülekezetbe is. Összesen hétéves szolgálat után lett – apai-nagyapai ágon lelkész család tagjaként – Zalán lelkipásztora. 
– Ablakokat akarunk cserélni itt, a parókián, fel szeretnénk újítani az imaházat, soron van a templom külső-belső tatarozása. Rendeződnek az eklézsia birtokviszonyai is. Most kaptunk vissza 35 hektárnyi egyházi tulajdonban levő legelőt, és folyamatban ugyanennyi egyházi erdőjuss visszaszolgáltatása.