HungarianMagyarRomanianRoEnglish (UK)

CONTACT

IMAGE GALLERY

FALUNAPOK 2017

VIRÁGOK BODOKON

SCHENGEN II.

INFO

Numarul unic pentru
apeluri de urgenta este 112

 112

Facebook Like Box

Măsuri de mediu și climă

ÜDVÖZÖLJÜK KÖZSÉGÜNK WEBOLDALÁN !

 

Bodok az Olt bal partján fekszik Sepsiszentgyörgytől 11 km-re északra. Oltszemmel és Zalánnal alkot községet. Róla kapta nevét a Bodoki havas és a Bodoki-hegység.

Bodok község a Háromszéki-medencében foglal helyet. A medence síkja 501 m és 594 m közti tengerszint feletti magasságban, a 12-es főúttól 1,5 km távolságra fekszik. Oltszem nevét, mint legrégebbieket, ott találjuk az 1332-ős pápai tizedjegyzékben. Ha a hétköznapi embert hallgatjuk, azt mondja, hogy két dologról híres ez a vidék: a bodoki borvízről és zaláni szilvóriumról.

 

Bodokon a református vártemplomban a XV századi gótika jegyeit láthatjuk, melyet 1651-ben átépített a patrónus Mikó család. 1686-ból származó címerük a templombelsőben látható. Mikó Miklós (1597-1668), akinek bodoki reneszánsz kúriáját elseperték a századok Bethlen Gábor titkára volt, az erdélyi országgyűlés széki követe.

BODOK2013KEPEK_01.JPGBODOK2013KEPEK_02.JPGBODOK2013KEPEK_03.JPGBODOK2013KEPEK_04.JPGBODOK2013KEPEK_05.JPGBODOK2013KEPEK_06.JPGBODOK2013KEPEK_07.JPGBODOK2013KEPEK_08.JPGBODOK2013KEPEK_09.JPGBODOK2013KEPEK_10.JPGBODOK2013KEPEK_11.JPG

A templom barokk portikusának háromkaréjos volutás oromfala van, félköríves szoborfülkével. A tojásdad lakú várfal kaputornyára építették rá a harangtornyot. A véle szemben lévő papi lakás és gyülekezeti ház előtt két restaurált szép monumentális székely kaput láthatunk. Helyi mester – Fodor Lajos – munkája 1934-40-ből. Figyelemre méltó a községközpont hősi emlékműve is. A három falu számos ásványvízforrása közül a Bodoc-Matild névre hallgató kapható kereskedelmi forgalomban. Zalán kálvinista templomában is akad látnivaló, hisz XIV századi emlékeket őriz. Román kori bejárati ajtaja, a gótika felé való átmenet legtipikusabb példája. Ovális alaprajzú várfala a cinterem emlékparkját övezi. Oltszem látványos érdekessége az empire ízlés jegyeit őrző és említett Mikó-kastély. A hagyomány úgy tartja, hogy a közeli Herec várának köveiből építették, s hogy a falképek készítője nem más, mint a marosvásárhelyi egykori zenélőkút építőmestere Bodor Péter. A fundus udvarán római katonai tábor maradványai látszanak, melyre, később, koraközépkori vár vagy őrtorony épült. Zalánban a Pincevár, Oltszemen a Leánykavár, Bodokon pedig Kincsás vára őriz régészeti emlékeket. Kincsás koraközépkori vár volt, honnan Árpád kori kard kerül múzeumi gyűjteménybe. „A környék szép lányai a Leánykavárban laktak. Féltették is őket a várurak az idegen emberektől, rejtegették, s bezárva tartották a várban. Innen a vár neve. A várat a Hintó útja kötötte össze Herec várával – mesélik az oltszemi öregek – de a kettő között alagút is volt, ezen jártak át a lányok szüleikhez. Ha a faluba akartak lemenni, ott volt az ezüst híd, az hajlott át az Olt vize fölött." Leánykavára régészeti lelőhely. Az oda látogató ma is megszemlélheti a tetején lévő erődített települést, honnan állatokat és emberalakot is ábrázoló agyagszobrok kerültek a felszínre.