Steluță inactivăSteluță inactivăSteluță inactivăSteluță inactivăSteluță inactivă
 

Bodok története

1332-ben Buduk néven említette először oklevél. A falu már a 14. század első felében egyházas hely volt, székely lakossággal.

1495-ben Bodog, 1508-ban és 1614-ben Bodok néven írták.

1440 előtt a Bodoki család birtoka volt. Ekkor említették a Bodoki családból Bodoki Lászlót, Bodoki Jánost, valamint Bodoki Györgyöt, akit a fehérvári egyház kántoraként említett egy oklevél, Valamint Bodoki Tamást, és a Szent Kereszt oltár igazgatóját Tamás magistert, aki később kanonok lett: neve Szentkereszti néven is ismert volt.

1495-ben Bodogi Cserjék Antalné, néhai Szentgyörgyi Balázs leánya Márta osztozott meg Szentgyörgyi Balázs birtokán.

1597-ben itt élt Mikó Miklós emlékíró, Bethlen Gábor fejedelem titkára. (Ṫ 1668)

1910-ben a falunak 919, zömmel magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 1332 lakosából 1275 magyar és 57 román volt.

Látnivalók

- Református, védőfallal körülvett vártemploma 15. századi, 1651-ben átépítették. Tornyát a 19. században újjá kellett építeni. Erődfalai félkörívben állnak, hiányzó részét az 1920-as években bontották le, köveit az iskola építéséhez használták fel.

- A Bodoki-havasnak az Olt völgye felé kiugró fokán láthatók Kincsás várának terjedelmes maradványai. Nevét annak a hitnek köszönheti, hogy területén elásott kincseket sejtettek. Eredete, sorsa ismeretlen, de valószínűleg a középkorban menedékhelynek épült.

-Lejjebb a patak mentén kapu alakú gerincen Leányka-vár sáncai látszanak.

-A falu nevezetes borvízéről (Salus-forrás) – melyet palackoznak is – és gyógyfürdőjéről.

Bodoki havas

A Bodoki havast az Olt és a Feketeügy völgye, lapálya zárja közre. A hegycsúcsok méreteik szerint a következők a Kömöge 1241m, majd utána a Henter mezeje 1213m, és a Bodoki csúcs (1194m). A hegység tetéjén tavasszal nagy vonzerővel rendelkezik a hóvirágmezők jelenléte mely ritkaságnak számít.

A Bodokról felvezető erdei úton a Talamér patak mentén a falutól 4 km-re megtekinthetjük az ugynevezett "Kövest" ahol a patak folyása egy olyan részt alkított ki, mely egy macskaköves útra hasonlít, szélén egy kis medencét kialakítva. A hegység mellékgerincén, Besenyő-patak völgyétől kelet irányába megtalalhatjuk a kiemelkedő Emberhányás nevű csúcsot melyhez hasonló kisebb magaslatokat találunk. A természeti látványosságok a hegyvonulat tetejéről vagyis gerincen végighaladva és az ott kiemelkedő csúcsokról tiszta időben lehet latni az egész Háromszéki medencét, és az őt közrezáró hegységeket.

Bodoki ásványvizek

A községben több szénsavas és szénsavmenes forrás található, melyek gyógyhatásuk miatt számítanak vonzó tényezőknek. Érrendszeri, mozgásszervi, nőgyógyászati problémákra számítanak gyógymódként. Bodokon hét forrást említek meg melyből hármat palackoznak Bodoc Matild néven, ezek a források a Lenke-, Vilma-, és Matild-. A borvízforrás első bérlője egy György József nevű vállalkozó volt, aki Matild nevű menyasszonyáról nevezte el a borvizet. A szájhagyomány szerint György József maga népszerusítette és tette híressé külfoldon is a "Matild"-vizet. A népi emlékezet tudni véli, hogy Bécsben jártában, előkelő éttermekben az ebédje mellé fogyasztott nemes borokba a batyujában magával hozott ásványvízbol is töltött, majd megkóstoltatta a gyöngyöző bort a pincérekkel. Azok pedig - miután megízlelték - a legtöbbször fennhangon dicsérték a személyzet és a vendégek előtt a furfangos székely csodás találmányát, a tulajdonost is meggyőzve emígy, hogy érdemes a vállalkozóval nagyobb tételre szállítási szerződést kötnie. A "Matild" borvíz népszerusége egyre nőt, rövid idő alatt meghódította Európát, sőt a tengeren túlra is eljutott, miután bizonyossá vált, hogy kötött szénsavtartalma lehetővé teszi a tengeri szállítást.

Várak

A térségben álló várat nem találhatunk csak várromokat, melyek építésének kora pontosan nem mondható meg. Megemlítem a létezett várakat melyek a Kincsás vára, Herecz-vára, Leánykavára és a Pincevár. Az Olt bal partján elhelyezkedő várak azaz a Kincsás, Herecz és a Leánykavára környékét régészeti rezervátumnak nyilvánítottak.

Bodokon található a Kincsás vára, Melynek régiségét illetve 1950-ben régészeti kutatások nyomán feltárták a vár kőfalát, vaskori kerámia-töredék és középkori kard elő amelyek alapján korát a középkorra tehetjük. Régen a vár alá boltikus alagút ment be mely a várnak titkos földalatti kijárata volt. A „Kincsás" nevet a későbbiekben kapta eredeti nevét nem tudni. A kincsás név a nép által jött létre, mely az itteni kincskutatásokból eredhet, néphit szerint itt rengetek kics volt elásva melyet később a magyarországiak hordtak el. A várhoz turistaösvény vezet piros kör – jelzéssel Oltszemről, Bodokot is érintve.

A Herecz-vára más néven Mikó-vár Oltszem határában találhatóak romjai, 1827 -ben gróf Mikó Miklós lebontatta a kövekből építette kastélyát. Oltszem és Málnás régebbi kőházai mind ezen vár apalanyagaiból készültek. A mondák szerint a várat óriások építették és lakták akik pár lépéssel a hegyláncolatban lévő Kincsáshoz értek. A hagyomány szerint az itt lakott hatalmas hős hatalma alá tartozott 9 falu: Oltszem, Bodok, Zoltán, Étfalva, Martonos, Fotos, Gidófalva, Angyalos és Besenyő. Ez az óriás hős nem lehetett más mint a Mikó család valamelyik őse mivel a család már a 14. században itt volt a térségben, és akár innen is eredhet a „Mikó-vára" elnevezés.

Leánykavára Oltszemtől északkeletre, az Olt bal partján emelkedik, a Bodoki hegység egyik hegyhátán. A mondák szerint Kincsás és Herecz-várának nagyon szép leányaik voltak, és mivelhogy féltették, ezt a várat nekük építették, és ide rejtették el őket. Egy összekötő út volt a Kincsással, melyet „Hintó-útjá"-nak neveztek, turistajelzéssel ma is lejárható. Hagyomány szerint a várat a Herecz vagy Mikó várával egy alagút kötötte össze – ezen jártak haza a lányok látogatni a szülőköt.

A Pince-vár a Zalán fölötti 851 méter magas hegytetőn helyezkedett el. A régészek szerint a feudális kor várai közé tartozott. Tárgyi emlékeket az ásatások során nem találtak, a szájhagyomány azt véli hogy a várból alagút vezetett be a faluba.

Szórakozás: minden év júniusában Bodokon tartják meg a Cantata nevű egyházzenei kórustalálkozókat.

Szállás: a Dimény vendégháznál. Tel: 0267 – 353 505.

Turistaösvények: piros pont mentén juthatunk el Leánykavárhoz, sárga pont mentén Kincsásra ( 1 illetve 2 órai járóút).

Tudta-e, hogy Oltszemet Kovászna megye madárbarát-falujának minősítette a környezetvédelmi minisztérium? Az ornitológusok szerint Oltfej vidékén, ennek a falunak a határában él a haris. Ezt ábrázolják a település bejáratainál felállított szép faragott falutáblák és a központban álló jelképes madáretetők.

Polgármester: Fodor István; Tel/fax: +40-267-353432.

Postai irányítószám: 527035.

Lakosság: 2503 fő (2002).

Első írásos említés: 1332.

Hozzátartozó falvak: Oltszem, Zalán.


 

Sepsibodok emlékművei, emléktáblái

 -1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseinek emlékére állított emlékmű a templom előtti téren

- A templom belső falán a II. világháború hősei emlékere állított emléktábla található

 -Két monumentális székelykapu a templommal átellenben

- A központban andezit emlékmű melyen az I. világháborús hősök nevei szerepelnek és ezt közreveszi egy székelykapu melyet a Detk község magyarországi településsel való kapcsolat emlékére állítottak.

 -Polgármesteri hivatallal szemben millecentenáriumi emlékfák láthatók

Bodokon a református vártemplomban a XV századi gótika jegyeit láthatjuk, melyet 1651-ben átépített a patrónus Mikó család. 1686-ból származó címerük a templombelsőben látható. Mikó Miklós (1597-1668), akinek bodoki reneszánsz kúriáját elseperték a századok Bethlen Gábor titkára volt, az erdélyi országgyűlés széki követe.


 

Sepsibodoki református műemléktemplom

Építésének elkezdéséről nem állnak fenn adatok, de a templom stílusárol és beosztásáról következtetni lehet, hogy a reformáció előtt épült. Nagyjából román stílusban és 1651-ben fejeződött be, ekkor nyerte el jelenlegi formáját. A déli főbejárat kőből faragott ajtókeretében bevésve található Mikó Miklós gróf nevének kezdőbetüi N.M. és az 1651-es évszám. Az ajtó fölött belül található a Mikó család címere egy bibliai idezettel. 

A templom 1851-dik évi általános javítása hidvégi gróf Mikó Imre adományából történt, melyet a templom belső északi falán elhelyezett márványtábla igazol. A templom érdekességei a keleti, szentélyrészben falbaépített szószékfeljáró és a délnyugati sarkán vastagabb támfalba épített karzatfeljáró. A templom kőből épült, cseréppel van födve. Hosszúsága 21 m, szélessége 11 m. Ülőhelyek száma 250. Kívül 15 darab támpillér található. 1867-ben építette Kolonits István mester az orgonát. Az épülettől külön, dél-nyugati részen van a kőből épített torony, mely alatt van a várfallal körülvett templomkertbe a bejárat. Itt több mint valószínű valamikoron a kapubástya állt. A toronynak három harangja van, a legrégebbi 1871-ben készült, Kis János harangöntő mester készítette, az azelőtti harangot több mint valószínű az 1848-1849 szabadságharckor begyűjtötték és ágyút öntöttek belőle. A templomot körülvevő várfal az északi részen hiányzik. A várfalat, déli és nyugati részen kőből építették alappal és oszlopokkal. A templomot kopjafamintával fából faragott díszkerítés övezi, mely 1950-ben készült, Fodor Lajos ácsmester munkája. A templomtorony utolsó javítása 1987-ben történt, az 1986. augusztus 31-i földrengést követően.

A templom barokk portikusának háromkaréjos volutás oromfala van, félköríves szoborfülkével. A tojásdad lakú várfal kaputornyára építették rá a harangtornyot. A véle szemben lévő papi lakás és gyülekezeti ház előtt két restaurált szép monumentális székely kaput láthatunk. Helyi mester – Fodor Lajos – munkája 1934-40-ből. Figyelemre méltó a községközpont hősi emlékműve is.
A három falu számos ásványvízforrása közül a Bodoc-Matild névre hallgató kapható kereskedelmi forgalomban. Zalán kálvinista templomában is akad látnivaló, hisz XIV századi emlékeket őriz. Román kori bejárati ajtaja, a gótika felé való átmenet legtipikusabb példája. Ovális alaprajzú várfala a cinterem emlékparkját övezi. Oltszem látványos érdekessége az empire ízlés jegyeit őrző és említett Mikó-kastély. A hagyomány úgy tartja, hogy a közeli Herec várának köveiből építették, s hogy a falképek készítője nem más, mint a marosvásárhelyi egykori zenélőkút építőmestere Bodor Péter.
A fundus udvarán római katonai tábor maradványai látszanak, melyre, később, koraközépkori vár vagy őrtorony épült. Zalánban a Pincevár, Oltszemen a Leánykavár, Bodokon pedig Kincsás vára őriz régészeti emlékeket. Kincsás koraközépkori vár volt, honnan Árpád kori kard kerül múzeumi gyűjteménybe. „A környék szép lányai a Leánykavárban laktak. Féltették is őket a várurak az idegen emberektől, rejtegették, s bezárva tartották a várban. Innen a vár neve. A várat a Hintó útja kötötte össze Herec várával – mesélik az oltszemi öregek – de a kettő között alagút is volt, ezen jártak át a lányok szüleikhez. Ha a faluba akartak lemenni, ott volt az ezüst híd, az hajlott át az Olt vize fölött." Leánykavára régészeti lelőhely. Az oda látogató ma is megszemlélheti a tetején lévő erődített települést, honnan állatokat és emberalakot is ábrázoló agyagszobrok kerültek a felszínre.
BODOKI VERS

Search

Language