Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

ZALÁN

 A közigazgatásilag Bodok községhez tartozó település a gyümölcsöskertjeiről és szilvapálinkájáról híres. Középkori templomát az 1802-es földrengést követően lebontották, de az új templomba beépítették a régi bejáró román stílusú kőkeretét.

 A templomot viszonylag alacsony, ovális kőfal övezi, melyet vélhetően a 15. században emeltek, majd később visszabontottak. A háromszéki falvak közül Zalánnak maradt fenn a legkorábbi, 1581-ben írásban is megörökített falutörvénye. Építészeti emlékei közül említést érdemel a felújított Séra-Fejér kúria és a Nagy kúria.

Bodokon újratermeli magát a múlt, szárba szökkennek az elképzelések. Az Olt-menti nagyközség polgármesterével, Fodor Istvánnal vettük számba, mi történt az elmúlt időszakban.


Felmenőimnek, a Bodoki Hentereknek nyomát keresve vezettek a szálak a magyarországi Gyulára, ahol nemcsak életművüket ismertem meg, hanem sírjukra is virágot helyeztem. A Bodoki Henterek ősei a háromszéki szabadságharc hősei voltak, egy „vízépítő Henter mérnök” – a Bodoki Henter Károly – pedig névadója lett a most felújított központi iskolának. A polgármester sorolja: „Kicseréltük az iskolaépületen a cserépfödémet, a nyílászárókat, a padlózatot, elvégeztük a belső-külső meszelést, festést, a külső szigetelésre pedig hamarosan pályázatot szeretnénk benyújtani. Napelemes felszerelésre pályáztunk a bodoki sportcsarnok és az oltszemi kezelőközpont épületeire azzal a céllal, hogy tűzifát spóroljunk, és nyáron is meleg fürdővizet tudjunk szolgáltatni az azt igénylőknek.”
Hamarosan napvilágot lát a Háromszék Vármegye Kiadó által megjelentetett Bodok sorozatkötet, amely rögzíti a településhez kapcsolódó emlékeket-eseményeket.
– Sajnos, még nem láttuk a kötetet, november 23-án délután tartjuk helyi bemutatóját. Örvendünk, hogy végre nyomdafesték őrzi a település múltját, s bár írások, cikkek, falufüzet eddig is jelent meg, a szintézis hiánypótló – hangsúlyozta a községvezető.

Zalánban
A bodoki önkormányzat minden település lakói számára kis falufüzetben rögzítette, hogy milyen ígéretet tett a tavaly, illetve mi és mennyi valósult meg abból, mennyit költött a faluháza az adófizetők pénzéből, s mennyivel kellett azt valamilyen forrásból pótolni. Így derült ki, hogy a 640 lelket számláló Zalánban elkészült a rég óhajtott alszegi híd, egy új ravatalozóház, de az is, hogy a bürokrácia miatt késik a bekötőút építése és aszfaltozása, versenytárgyalás előtt állnak ugyan, de kora tavasz előtt nem foghatnak neki.
– A ravatalozót az AT-studio tervei alapján, megspórolt saját pénzünkből építettük fel Zalánban rekordidő alatt – részletezte Fodor István –, a területet pedig a műemlék templommal szemben a helybeli református egyházközség biztosította. A kivitelező háromszéki cég volt. A gondok-bajok nálunk is újratermelik magukat. Zalánban támfalat és még egy hidat kell építenünk a Suta felé, rendezni kell az iskola környékén a területet. Tulajdonképpen hamarabb akartunk ravatalozót építtetni Oltszemen, mivel a halottas menetet ki akartuk iktatni a falun áthaladó útról, de ott bonyolultabb volt a terület tulajdonjogának véglegesítése, megkésett a református egyházközség, így kerülte meg a szekér a lovat, s megépült az Zalánban.
Zalánnál maradva el kell mondanunk, hogy Gocsmán Sándor református lelkipásztor nyugalomba vonulása után Szász Istvánt hívta meg és választotta meg egyhangúlag az 510 lelkes gyülekezet. A fiatal családos lelkész a Brassó megyei Kóbor szórványában szolgált három évig, majd Bitára került, ahol folytatta a kultúrház munkálatai, kicserélték a nyílászárókat, villanymeghajtásra szerelték a harangokat, borvízkutat építettek, dalcsoportot szervezett, és beszolgált a szacsvai gyülekezetbe is. Összesen hétéves szolgálat után lett – apai-nagyapai ágon lelkész család tagjaként – Zalán lelkipásztora.
– Ablakokat akarunk cserélni itt, a parókián, fel szeretnénk újítani az imaházat, soron van a templom külső-belső tatarozása. Rendeződnek az eklézsia birtokviszonyai is. Most kaptunk vissza 35 hektárnyi egyházi tulajdonban levő legelőt, és folyamatban ugyanennyi egyházi erdőjuss visszaszolgáltatása.

ZENE, TÁNC ÉS KÖSZÖNTŐK (ÜNNEPSÉG ZALÁNBAN)

A szerző felvétele
A gyerek- és ifjúsági néptánccsoport és a Kálnoki Ludmilla kálnok-sepsikőröspataki fúvószenekar muzsi­kás-táncos előadásra hívta a zalániakat péntek este. Zsúfolásig telt a szép kultúrotthon, s mert közel hetven tagból áll az együttes, ugyancsak megtelt az egyébként tágas színpad.
„Számunkra jókor érkeztek – mondta köszöntőjében Fodor István, Bodok község polgármestere –, mert rég adósa vagyok a zaláni idősek csoportjának, azt az alkalmat vártuk, hogy felköszönthes­sük őket. Bodokon és Oltsze­men már korábban kifejeztük jókívánságainkat azoknak, akik ötven évvel ezelőtt kötöttek házasságot. Ez alkalommal a zalániaknak is kívánhatunk továbbra is jó egészséget és hosszú éveket.” Hét ünne­pelt házaspár vette át az emléklapot, az asszonyok virág­csokrot, a férfiak pedig egy-egy üveg vörösbort is kaptak.
A zaláni közönség tapsát a fúvószenekar megnyitója kö­vette (ké­pünk). Ez alkalommal kibő­vített repertoárral jelentkeztek, Téglás Botond és Timár Zoltán zenekarvezető fáradozása nem bizonyult hiábavalónak. Megszólaltak az ismerős indulók, népdalok és könnyűzene-feldolgozások, s örömmel láttuk, hogy sok a fiatal muzsikus, nem kell attól tartani, hogy kiöregedik a zenekar, hisz ott az utánpótlás. A Kecskés házas­pár – József és Piroska – változatos koreográfiáját vitte színpadra a két tánccsoport. A kicsinyek táncos gyermek­játékokat, a fiatalok fergeteges csíki, sármelléki és moldvai táncösszeállításokat mutattak be. Hét táncospár tündökölt azokban a székely ruhákban, amelyeket pályá­zati úton szereztek be. A legények humoros legény­avatója sikert aratott, szóló­énekeket hallhattunk Kecskés Eszter és Kecs­kés Andrea elő­adásában.

Search

Language